A Come3D C120 nyomtató használatának bemutatása

Tartalom

A nyomtató üzembe helyezése
Telepítés
A nyomtató beállítása ReplicatorG környezetben
Szál betöltése
Teszt tárgy nyomtatása
Kalibrálás
Hőmérséklet finomhangolása
Egyéb paraméterek finomhangolása
Elakadó szál hibaelhárítás
Tipikus hibalehetőségek
"Moddolási" lehetőségek

1. A nyomtató üzembe helyezése

Miután megérkezett a nyomtató bedobozolt állapotban, az első lépés, hogy óvatosan kicsomagoljuk. A dobozt a tetején illetve mindegyik oldalán egy szivacsos anyag védi, amiből elegendő a tetején lévőt illetve két merőlegesen lévőt, óvatosan eltávolítani. Ezután már ki tudjuk emelni a nyomtatót a dobozból. A következő a doboz tartalma (ha valamelyik hiányozna, vegye fel velünk a kapcsolatot):

Nyomtató
Tápkábel és USB adat kábel
Imbuszkulcsok és pót csavarok
Pót fúvóka és fúvóka tisztító tű
Telepítő CD
Leírás és garancia papír

Bizonyos dolgok a nyomtatóra lehetnek ragasztva, ezeket óvatosan távolítsuk el. A nyomtató fej alatt található fém lapon található fóliát NE távolítsuk el, ez a tapadásért felel. Viszont távolítsunk el minden olyan ragasztást, amely a nyomtató alkatrészeit akadályozhatja a szabad mozgásban nyomtatás közben. A nyomtatónak a jobb oldalon található képen látható módon kell kinéznie.

2. Csatlakozás a számítógéphez és telepítés

A tápkábelt dugjuk egy konnektorba ill. a másik felét a nyomtatón található tápegységbe. Az USB kábel csatlakoztassuk a számítógéphez ill. a nyomtató bal oldalán található vezérlő panel USB csatlakozójához.

A nyomtató kezelő program telepítési leírását itt találjuk: A ReplicatorG program és a Skeinforge használata

Aki használ Arduino fejlesztőkörnyezetet a számítógépén, annak esetleg kompatibilitási problémái lehetnek az Arduino driverek miatt.

3. A nyomtató beállítása ReplicatorG környezetben

A program indítása előtt érdemes áram alá helyezni a nyomtatót (a tápegységen lévő kapcsolót bekapcsolni), illetve ha még nem tettük volna meg, csatlakoztatni az USB kábel a nyomtatóhoz ill. a számítógéphez.

Utána indítsuk el a ReplicatorG programot a könyvtárból, ahova kitömörítettük a ReplicatorG-t. Érdemes parancsikont létrehozni a replicatorg.exe fájlra, ha nem jönne létre magától.

Első lépés a nyomtató típusának kiválasztása. Ezt a Machine -> Machine Type menüből tehetjük meg. Ez a Thingomatic w/ HBP Stepstruder MK7 (Sailfish) nyomtató lesz. Utána próbálgatással (vagy a Windows-os Eszközkezelőben kikeresve) válasszuk azt a soros portot, amelyet a készülékünk használ. Ezt a Connection (Serial Port) menüből tehetjük meg. Adott esetben ez különböző indítások alkalmával akár változhat is. Ha a ReplicatorG indítása után csatlakoztattuk / kapcsoltuk be a nyomtatót, akkor válasszuk a Rescan serial ports lehetőséget.

Mindezután a felső eszközsorban, a jobb felső sarokban kattintsunk a Connect gombra (hátulról az utolsó előtti gomb). Ha minden jól ment, a felső státuszsor kizöldül is megjelenik a nyomtatónk, illetve a jobb oldalon az aktuális hőmérséklet értékek.

Az alsó konzolban átmenetileg akár piros hibaüzeneteket is kaphatunk. Ezekkel, ha a nyomtató amúgy a Connect gomb megnyomása után nem sokkal csatlakozik és a fenti státusz sáv kizöldül, nem kell foglalkozni.

Folytassuk a szál betöltése fejezettel!

(Részletes (angol nyelvű) használati leírás: http://replicat.org/usage)

4. Szál betöltése / cseréje

Szál betöltése, ha az extrúder üres

Ha még nincs szál az extrúderben, akkor első lépésként kapcsoljuk be a nyomtatót, indítsuk el a ReplicatorG programot, majd pedig a Machine menüből (a csatlakozás visszajelzése után) válasszuk ki a Control Panel lehetőséget. A menü helyett a fenti eszközsoron lévő négy irányba mutató ikonnal is elérhetjük. Itt a Control Panel-en írjunk a Stepstruder MK7 target mezőbe 230 C fokot, nyomjunk Enter-t, majd várjuk meg, amíg a Stepstruder MK7 current mezőben azt nem látjuk, hogy a tényleges hőmérséklet is elérte a 230 C fokot.

Ha elérte az extrúder a kívánt hőmérsékletet, válasszuk az Extruder Motor control alatt található Extrude duration legördülő menüből a 30s lehetőséget, majd nyomjuk meg az Extrude gombot.

Miközben a léptető motor forog, helyezzük a jobb oldali lyukba a műanyag szál végét (érdemes a lyukba helyezés előtt egy ollóval egyenesre vágni), majd finoman nyomjuk befelé, hogy a fogaskerék behúzza a szálat az extrúder belsejébe. Ismételjük meg a folyamatot, amíg a fúvókán meg nem jelenik a vékony műanyag szál. Ebben az esetben a Stop gomb megnyomásával leállíthatjuk az extrúdálást. Nagyon óvatosan - mivel a fúvóka forró - egy eszköz segítségével, pl. egy kés, válasszuk le a kiextrúdált műanyagot a fúvóka végéről, hogy a nyomtatandó tárgyra ne kerüljön rá.

Korábban betöltött szál eltávolítása

A szál betöltése lépéshez hasonlóan itt is a Control Panel segítségével fűtsük fel az extrúdert 230 C fokra. Ha elérte a hőmérsékletet a fúvóka, ugyanígy válasszuk a 30s Extrude duration lehetőséget, majd ez esetben a Reverse gombbal visszafelé indítsuk el a léptető motort. Fontos hogy ebben az esetben is fel legyen forrósítva a fúvóka! Ha nem sikerül a folyamat végén kézzel eltávolítani a szálat, indítsuk el újra a Reverse gombbal a léptető motort.

5. Teszt tárgy nyomtatása

Első lépésként keressünk valamit, amint ki lehet nyomtatni. Erre alkalmas lehet első nyomtatásnak a File menü -> Examples -> 20mm box teszt model. Nyissuk meg. Ha a 3D nézetben látjuk ezt a fájlt, akkor a következő lépés az ún. slicing (modell szeletekre, nyomtató utasításokra való bontása). Ehhez válasszuk a menüből a GCode -> Generate menüpontot, vagy a felső eszközsorban a negyedik ikont.

Ekkor megjelenik egy felugró ablak, ami a jobb oldalon lévő beállításokat mutatja (ha nem látszik ennyi minden, válasszuk ki a fenti Slicing Profile legördülő menüből a Thing-O-Matic Slicing Defaults-ot ill. a Use Print-O-Matic (stepper extruders only) jelölőnégyzetet.

A főbb paraméterek:

Use Raft / Support jelölőnégyzet: a Raft egy plusz, többrétegű alapot helyez a tárgy alá a meglévő 3D modellen felül. Ez akkor hasznos, ha nem tapad rendesen az első réteg, és elmozdul a tárgy, illetve segíti az apróbb párhuzamossági hibákat (lásd. később) kiegyenlíteni. Ugyanakkor sokszor a raft-ot nehéz leválasztani a tárgy aljáról, és kis műanyag darabkák maradhatnak rajta, amit csiszolással kellhet eltávolítani. Először próbáljuk meg meg Raft nélkül a nyomtatás, és ha az első pár réteg után látszik, hogy nem fog menni, állítsuk le a nyomtatást és generáltassuk újra a Gcode-ot Raft-tal. A Use support material lehetőség akkor használatos, ha nagy kilógó részek vannak a modellen, amit amúgy a "levegőben" kéne nyomtatni, ami természetesen nem lehetséges. Ezt a slicing generátor figyelembe tudja venni, és plusz támasztékot hoz létre a modellben, amit utólag kell eltávolítani.
Object infill: alapból nem szeretnénk teljesen tömör tárgyat nyomtatni - ez felesleges is a legtöbb esetben. Ez a paraméter mutatja, hány százaléka legyen kitöltve a tárgy belsejének. Általában 10-15% elegendő.
Layer height: leegyszerűsítve a nyomtatás minőségét adja meg. Pontosabban az egyes nyomtatott rétegek vastagságát mm-ben. Tehát a 0.3 az 0.3mm-t jelent, ami a legtöbb esetben elegendő lehet. A Come3D nyomtató esetén próbálkozhatunk 0.2-0.25mm-el, vagy a bátrabbak 0.1mm-el is (bár itt már lehetnek problémák). A maximális vastagság kb. 0.4mm, ami a fúvóka lyukméretével egyezik meg. A layer height a nyomtatás minőségén kívül a nyomtatás idejére is kihatással van, mivel ha több réteg nyomtatása szükséges, akkor tovább tart a nyomtatás.
Number of shells: hány réteg vastag legyenek a tárgy külső falai. Alapból természetesen egy réteg mindenképpen van, ez a beállítás a plusz rétegek számát adja meg. Ha nagyon vékony falakkal dolgozunk, akár 0 is lehet az érték. Ha viszont meredek falakkal dolgozunk, akkor 3-4 is lehet az érték. Ez az érték az elkészült tárgy szilárdságát is meghatározza (karöltve az Object infill paraméterrel).
Feedrate / travel feedrate: a nyomtatás sebességét határozza meg. Kezdésnek használjunk 30-40mm/sec-et a Feedrate-hez és 50-60mm/sec-et a Travel Feedrate-hez.
Print temperature: ennek a beállításnak az értéke sok tényezőtől függ. Elsődlegesen a használt anyag típusától. PLA esetén egy 215-225 C fokos hőmérséklet javasolt. A bátrabban ennél alacsonyabbal is próbálkozhatnak PLA anyagnál, ami javít az anyag hűléshez köthető hibákon, de ugyanúgy más problémákat okozhat, pl. hogy nem tud az extrúder az adott hőmérsékleten megbízhatóan anyagot továbbítani a fúvókán át. ABS esetén 215-235 fokokkal próbálkozhatunk, de sok esetben csak kísérletezéssel derül ki, mi az optimális hőmérséklet, még akár anyagtípusonként, színenként is eltérő lehet.

Ha a birtokunkban pontos (digitális) tolómérő, akkor mérjük meg a használt szál pontos vastagságát pár helyen, és az átlagolt értéket adjuk meg a Plastic fülön található Filament Diameter mező értékének. Ez pontosabb műanyag adagolást tesz lehetővé. Bizonyos esetben azonban - az anyag sűrűségétől függően - ide a tényleges értéknél nagyobb vagy kisebb értéket is szükséges lehet megadni, ha azt vesszük észre, hogy túl sok vagy túl kevés műanyagot továbbít a fúvóka.

Miután ezeket beállítottuk, nyomtjuk meg a Generate Gcode gombot, ami elindítja a slicing folyamatot, majd - a gép sebességétől függően - az ablak bezárul és megjelenik egy gcode fül a modell nézetnél.

Ha PLA anyaggal nyomtatunk, akkor szükséges lehet a generált Gcode manuális módosítása, mert alapbeállításként túl magas hőmérsékletet ad meg a nyomtatási terület felhevítésére (100C fokot), ami azt eredményezheti, hogy az első néhány réteg túlságosan megolvad, és nem lesznek egyenletesek a réteg szintek. A módosításhoz keressük meg a gcode fülön a kódban azt a sort, ami úgy kezdődik, hogy M109, és értéke alapból S100. Ezt írjuk át S60-ra, a képen látható módon. Majd válasszuk ki a FIle -> Save menüt, hogy elmentsük a módosítás. Ezt a lépést vagy minden egyes slicing után el kell végezni (függően a használt anyagtól, lásd később), vagy pedig a start.gcode fájlt kell módosítani (ennek módjáról egy későbbi leírásban esik majd szó).

6. Kalibrálás

Akár az első nyomtatás alkalmával, de később is szükséges lehet a nyomtató hardware-ét illetve bizonyos paramétereket finomhangolni. Ezeket egységesen kalibrálásnak hívjuk.

Z magasság beállítása

A függőleges tengely (Z axis) beállítása több dologra van kihatással: ha a fúvóka Z null pontja a nyomtatási területhez képest túl magasan, akkor az első réteg nem fog megfelelően tapadni és egyenletlen lesz. Ilyenkor a tárgy könnyedén elmozdulhat, az első rétegek felpöndörödhetnek. Ha túl alacsony, akkor megint csak az első rétegek okozzák a problémát, a fúvóka eltömődhet, nem egyenletesen jön majd az olvadt műanyag.

Megfelelően magas fúvóka null pont
Túl alacsony a fúvóka null pont
Túl magas a fúvóka null pont

A magasság beállítására a következőt javasoljuk: indítsuk el a nyomtatót, majd a ReplicatorG programot, és ott indítsuk el a Control Panelt (Machine menü vagy a négy irányú nyilas ikon). A jobb felső sarokban lévő Jog Controls alatt található gombokkal (a piros, kék ill. zöld +/- irányú gombok) illetve a Jog Mode alatt található magasság állító segítségével pozicionáljuk a fúvókát a nyomtatási terület közepére úgy, hogy a fúvóka és a nyomtatási terület között csak egy nagyon nagyon pici távolság (0.05-0.1mm) legyen. A Jog Mode alatt találunk nagyon kis elmozdítást lehetővé tevő opciókat, a végén már csak ezeket használjuk, hogy elkerüljük, hogy a fúvóka erősen belenyomódjon a nyomtatási területbe.

Hogy elmentsük a koordinátákat a firmware-be (egész pontosan a vezérlő EPROM-ba), nyissuk meg a következő menü elemet: File -> Scripts -> Calibration -> Thing O Matic calibration.gcode. Ezután nyomjuk meg a Build gombot a fenti ikonok közül (vagy a Gcode menüből). Utána a megjelenő kérdésnél válasszuk a Yes gombot. Ez elmenti a beállításokat.

Miután elvégeztük ezt a lépést, minden korábban generált Gcode-ot újra kell generálni. Elképzelhető, hogy elsőre nem lesz tökéletes a beállítás, nyugodtan kísérletezhetünk, amíg optimális eredményt nem érünk el (tapadás, első réteg minősége, stb).

Szintezés

A nyomtatási minőség és a tapadás szempontjából nagyon fontos kalibrálási folyamat a nyomtatási terület szintezése. Ez nem azt jelenti, hogy a nyomtatónak vízszintesnek kell lenni (bár erre is törekedni kell), hanem hogy a fúvóka mindig párhuzamosan (lehetőség szerint 0.1mm vagy még pontosabb határokon belül) mozogjon a nyomtatási területtel.

A szintezést a következőképpen tudjuk a legegyszerűbben elvégezni: a nyomtató kikapcsolt állapotában a nyomtatási területet mozgassuk át úgy, hogy a fúvóka kb. középre essen. Helyezzünk egy normál A4-es papír lapot a nyomtatási területre. Mozgassuk úgy a fúvókát, hogy a nyomtatási területhez olyan közel legyen, hogy a papírlapot még tudjuk mozgatni, de ne könnyen, hanem némi ellenállást érezzünk. A fúvókát a Z tengely (csavaros függőleges tengely) tekergetésével tudjuk le illetve fel mozgatni.

Utána mozgassuk át a nyomtatási területet az X illetve Y tengely mentén (a két vízszintes irány) úgy, hogy próbáljuk meg a papír lapot megmozdítani mind a 4 sarkában. Ha ugyanazt az ellenállást érezzük mind a 4 sarkában a papírlapon, akkor a fúvóka szintben van. Ha az egyik sarkában sokkal könnyebben mozog, vagy esetleg nagyon szoros, akkor szükséges lesz a nyomtató területet tartó 8 csavar segítségével beállítani a párhuzamost. De ezt csak akkor végezzük el, ha arra gyanakszunk, hogy a nyomtató felület párhuzamossága miatt nem tudunk jól nyomtatni, nem tapad a tárgy.

Kalibrálási tárgyak

A nyomtató különböző paramétereinek, beállításainak finomhangolásához több kalibrációs modellt is találunk a thingiverse.com oldalon, ezen közüli mi a következőket ajánljuk:

Fontos megjegyeznünk, hogy a fenti kalibrációs modellek nyomtatása esetén nem feltétlenül igaz, hogy ha nem sikerül valamit "szépen" kinyomtatni, akkor rossz a nyomtató vagy rosszul van beállítva. A fenti modellek közül némelyik eléggé megizzasztja ezeket a fajta nyomtatókat, és bizonyos limitációit is megmutatja. De a fenti modellek segítségével pontosabban megállapíthatjuk, hogy milyen problémáink lehetnek. Ha nem vagyunk biztosak abban, mi lehet a probléma, melyik paramétert változtassuk, jó minőségben fotózzuk le az elkészült tárgyat és nyissunk egy fórum topicot ezeken a fórumokon:

http://forums.reprap.org/list.php?262
vagy esetleg itt: http://www.soliforum.com/forum/15/3d-printer-discussion/

Illetve még egy fontos tudnivaló a 3D nyomtatás kapcsán: sok esetben fogadjuk el az "elég jó" minőséget, és ne várjunk tökéletes minőséget.

7. Hőmérséklet finomhangolása

Ahogy a ReplicatorG fejezetben olvashattuk, a hőmérséklet beállításoknak (mind az extrúder, mind a nyomtatási terület (heated bed) hőmérséklete) jelentős szerepe van a nyomtatási minőségnél. Az extrúder hőmérsékletét kísérletezéssel is beállíthatjuk, de fentebb megadtuk egy tartományt az anyag típusától függően. A heated bed hőmérséklete PLA esetén kb. 60 fok, de PLA esetén akár fűtés nélkül is elérhetünk jó eredményt, ha alternatív első réteg tapadási technikákat alkalmazunk (lásd később). ABS esetén szükséges a fűtött nyomtatási terület, amit kb. 100 fokra érdemes beállítani.

8. Egyéb paraméterek finomhangolása

A slicing engine (pl. a ReplicatorG által alapból használt Skeinforge) paramétereinek állítását csak nagyon tapasztalt felhasználóknak ajánljuk, mivel a rossz beállítás akár azt is eredményezheti, hogy nehezen beazonosítható okok miatt a nyomtatásunk nem lesz megfelelő minőségű, és akkor ki kell deríteni, melyik átállított beállítás okozza a problémát. De ha már kellőképpen megismertük a nyomtató működését, akkor az alábbi (angol nyelvű) leírásban (és a google segítségével még nagyon sok helyen) találhatunk pár paramétert, ami érdekes lehet: http://www.makerbot.com/support/replicatorg/documentation/skeinforge/

Részletes leírás a Skeinforge-hoz illetve a ReplicatorG-hez: A ReplicatorG program és a Skeinforge használata

9. Elakadó szál hibaelhárítás

Ha azt tapasztaljuk, hogy a nyomtatás közben vagy akár az elején elakad, kattogó hangot hallunk az extrúder felől vagy egyáltalán nem jön műanyag a fúvókából, akkor szükséges lehet az extrúder mechnikai finomhangolása. Mielőtt az alábbi leírást követjük, bizonyosodjunk meg afelől, hogy megfelelő hőmérsékletet választottunk a nyomtatáshoz, ugyanis a túl alacsony hőmérséklet szintén azt eredményezheti, hogy az extrúder léptetőmotorja nem tudja továbbítani a fúvókába ill. onnan tovább az anyagot, az ott megakad.

Első lépésként a képen látható, ventilátor alsó két furatában lévő csavarokat távolítsuk el az imbuszkulcs segítségével. Vigyázzunk, hogy ha forog a ventilátor, akkor nehogy a lapátokhoz érintsük a szerszámot, mert az eltörhet.
Távolítsuk el a fogaskerék szerkezetet tartó két csavart, majd válasszuk le a ventilátort és a hűtőbordát.
Vágjuk le az esetlegesen kilógó szálat.
Válasszuk le a fogaskerék szerkezetet a szálról (óvatosan, az extrúder forró lehet!)
Ha az extrúder forró, kihúzhatjuk az extrúderben lévő szál darabot.
Csavarjuk vissza a fogaskerék szerkezetet tartó két csavart.
Végül a hűtőbordát, majd a ventilátort csavarjuk vissza. Ügyeljünk, hogy a képen látható helyen (két szélső nyíl) távtartóként van egy anya ill. alátét. Bizonyos esetben az összeszerelést követően nem hajtja be megfelelően a szálat a fogaskerék (túl laza vagy túl szoros). Ebben az esetben a léptető motort és a fogaskerék szerkezet egymáshoz rögzítéskor van némi lehetőség egyik vagy másik irányban rögzíteni a szerkezetet, hogy közelebb vagy távolabb legyen a fogaskerék a hajtókerékhez.

10. Tipikus hibalehetőségek

Hiányos szintek

Nem megfelelő fúvóka hőmérséklet és/vagy elakadt szál. Lást az elakadt szál hibaelhárítása fejezetet. Mérjük le a szál átmérőjét pár helyen digitális tolómérővel és átlagoljuk, és ezt adjuk meg a Filament diameternek, mert az is lehet, hogy túl kevés anyagot továbbít az extrúder a fúvókába. Esetleg próbáljuk meg a nyomtatási sebességet csökkenteni.

A kilógó szélek szálai lógnak

Túl lassan hűlő szál, amit ventilátorral tudunk orvosolni, esetleg alacsonyabb nyomtatási hőmérséklettel (mind a fúvóka, mind a nyomtatási terület hőmérséklete esetén).

Nyomtatás elején elmozduló tárgy

Nem megfelelő tapadás a nyomtatási területen, aminek oka az elhasználódott vagy beszennyeződött (ujjlenyomat, egyéb szennyeződés) kapton tape (fólia) lehet. A túl alacsony nyomtatási terület hőmérséklet is okozhatja. ABS esetén 100-110 fok, PLA esetén 50-70 fok javasolt. További ok lehet, hogy nem párhuzamos a fúvóka (lásd Szintezési alfejezet a Kalibrálás fejezetben).

Felpöndörödés

Ha a tárgy sarkai felpöndörödnek még a nyomtatási területen, akkor annak az oka, hogy nem elég magas a nyomtató terület hőmérséklete vagy nem tapad már jól a nyomtatási felületen lévő anyag (pl. Kapton tape). További ok lehet, hogy nem párhuzamos a fúvóka (lásd Szintezési alfejezet a Kalibrálás fejezetben).

Szétkent anyag

Ennek a jelenségnek is több lehetséges oka van: a két legvalószínűbb, hogy túl sok anyag extrúdálódik egyszerre, vagy az, hogy nincs ideje lehűlni az alsóbb rétegeknek. Az első esetben legegyszerűbben a Filament Diameter paraméter fokozatos növelését javasoljuk, a második esetben a nyomtatási sebesség csökkentését, az extrúdálás hőmérsékletének csökkentését ill. egy ventilátor bevezetését (lásd. moddolási lehetőségek fejezet) javasoljuk.

Menet közben megszakad nyomtatás

Ha a nyomtatás menet közben megszakad és a ReplicatorG programban piros hibaüzenetet látunk, akkor annak több oka is lehet, kezdve a használt számítógép nem megfelelő USB port kezeléstől az adott számítógép CPU leterheltségén keresztül, sok mindenig. A legkézenfekvőbb (és legbiztosabb) megoldás, hogy nem a számítógépen keresztül küldjük az utasításokat a nyomtatónak, hanem SD memóriakártyára kiexportálva a nyomtatandó fájlt, közvetlenül a nyomtatón keresztül nyomatunk. Ennek menete a következő:

Formázzuk a memóriakártyát FAT16 (nem FAT32) fájlrendszerre
Ha legeneráltuk a Gcode-ot a ReplicatorG programban a szokásos módon, válasszuk a fenti ikonsorból a harmadikat (Build to file for use with SD card)
Itt válasszuk ki az SD kártyát, hogy oda exportálja (konvertálja) a program a gcode fájlt
Ha ez kész, vegyük ki a memóriakártyát a számítógépből, rakjuk át a nyomtató memóriakártya foglalatába, végül válasszuk a második ikont a ReplicatorG programban (Build from SD card)
Megjelenik egy lista a nyomatóban lévő memóriakártyán található fájlokról, itt válasszuk, amit nyomtatni szeretnénk, majd nyomjuk meg a Build gombot
Ha elindul a nyomtató (halljuk, ahogy megmozdulnak a motorok), akár ki is húzhatjuk az USB kábelt a számítógépből vagy a nyomtatóból, nem fog leállni a nyomtatás. Sőt igazából ez a kihúzós módszer az egyetlen módszer, mivel ha ki akarunk lépni a ReplicatorG programból a szokásos módon, akkor meg fogja kérdezni, hogy le akarjuk-e állítani a nyomtatást, amit nyilván nem szeretnénk

Hátránya az SD kártyás módszernek, hogy nem látjuk, hogy éppen hol tart a nyomtatás. De ez talán nem olyan nagy baj, a Gcode -> Estimate menüből le tudunk kérdezni egy hozzávetőleges nyomtatási idő becslést (ami nem tartalmazz a felfűtés sokszor több perces idejét). Szüneteltetni szintén nem tudjuk a nyomtatást, illetve leállítani is csak úgy, ha kikapcsoljuk a nyomtatót, vagy ha csatlakoztatjuk a nyomtató USB kábelét a számítógépbe (ekkor leáll a nyomtatás). Egyéb megoldás, hogy egy másik USB porttal vagy ha van rá lehetőség másik számítógéppel próbálkozunk, hogy kiszűrjük annak a lehetőségét, hogy esetleg az alaplap USB vezérlője a ludas. Próbálkozhatunk azzal, hogy minden más programot leállítunk a nyomtatás idejére.

Soros port kapcsolódási problémák a ReplicatorG programban

Lépjünk ki a ReplicatorG programból, húzzuk ki a nyomtató USB adatkábelét, majd dugjuk vissza, végül indítsuk el megint a ReplicatorG programot. Lehetséges, hogy az újracsatlakozás utána megváltozik a soros port, így lehet, hogy másikat kell választanunk. Ha ezek után sem megy, akkor indítsuk újra a számítógépet.

Nyikorgás, akadás

Ha nem túl jelentős a nyikorgás, akkor nem érdemes foglalkozni vele. Csak ha nagyon hangos ill. láthatóan akad a tengely mozgás közben, akkor szükséges a tengelyeket zsírozni, szintetikus PFTE alapú zsírokkal vagy teflon spray-el. Legyünk óvatosak, hogy csak a megfelelő alkatrészekre jusson a kenőanyagból. Használatunk puha rongyot ehhez, ne közvetlenül a tengelyekre fújjuk az anyagot.

11. "Moddolási" lehetőségek

Fedőlap

Érdemes a nyomtató 4 oldalát befedni valamivel. Ezzel elkerülhető, hogy azon a helyen, ahol nyomtatunk, a huzat ill. légáramlatok befolyásolják a nyomtatás minőségét. Ha kellő kézügyességgel és barkácsolási tudással vagyunk felvértezve, akkor a nyomtató tetején lévő nyíláshoz fabrikálhatunk légelvezőt is egy nagyobb ventilátor ill. flexibilis cső + némi alumínium segítségével.

Fúvóka ventillátor

PLA anyaggal való nyomtatáshoz javasolt egy második ventilátor használata az extrúder fúvókához, hogy gyorsabban hűljön a műanyag, és ezáltal elkerüljük a még nem teljesen szilárd anyagból következő problémákat (lelógó szálak a nagyobb dőlésű oldalaknál, látható megolvadt műanyag). Ehhez nyomtathatunk magunknak egy olyan alkatrészt, amit rögzíteni tudunk az MK7 típusú extrúderre. Két példa:

Kísérletezhetünk kis asztali ventilátorral is, a lényeg, hogy ne legyen nagyon erős a levegő fújása.

Világítás

Ha nagyon szeretnénk, a nyomtató belsejébe LED füzért / szalagot tudunk rögzíteni. A nyomtató elektronikájánál vannak szabad ATX-es 12V-os tápcsatlakozók.

Nyomtató platform módosítása

Csak a teljesség kedvéért említjük meg a lehetőséget, hogy sok helyen az interneten javasolják, hogy a jobb tapadás érdekében (megelőzendő a tárgy elmozdulását vagy a szélek felpöndörödését), hogy alternatív eszközöket vessünk be. Ezek - a teljesség igénye nélkül:

Kapton tape - gyárilag is ilyen van a nyomtatási területen, ami ha megsérül, ki kell cserélni
Üveglap vagy tükör méretre vágása és rögzítése a nyomtatási platformon
Hairspray - ezzel óvatosan, de állítólag jó tapadást biztosít
Különböző ragadást elősegítő keverékek, pl. cukros víz, acetonos feloldott ABS, stb.

A részleteket a google használatával megtalálhatjuk, de jó kiindulási pont lehet a http://reprap.org/wiki/Heated_Bed oldal. Ezeket a trükköket csak akkor alkalmazzuk, ha tapadási jellegű problémánk van, amit nem old meg a nyomtató Z tengelyének kalibrációja és a szintezés.